A szennyvízcsatorna lejtése és kiépítése

A szennyvízcsatorna lejtése és kiépítése
Szennyvízcsatorna hálózat felújításakor vagy új lefolyórendszer kiépítésekor szembesülünk a problémával, hogy milyen átmérőjű csövet, mekkora lejtéssel és milyen mélyre fektessünk. A kivitelezés előtt számos dolgot kell figyelembe vennünk: várható szennyvíz vagy csapadékvíz terhelés, geológiai viszonyok, (talaj minősége, tömörsége, talaj lejtése) fák és bokrok megléte, csatorna hosszúsága, tisztító idomok helye, stb…

Szennyvíz hálózatunk lejtése legyen, minimum: 3 ezrelék és maximum 1,5 százalék, ez milliméterben: méterenként 3 mm. és 15 mm közötti érték. A lejtési különbség a beépített csatorna hálózat anyagának minőségétől és méretezésétől függ. Amennyiben a megadott értéknél kisebb az esés, akkor folyamatosan dugulás fog fellépni. Ha az értéknél lényegesen nagyobb akkor akkor is dugulás fog fellépni mert a víz kiszalad a szilárd szenny alól, plusz a nagy esésnek hosszútávon koptató hatása is van. Az ideális lejtéssel kialakított szennyvízhálózatban a szilárd szennyeződés úszik a víz tetején. Ha kialakul ez a hidradinamikai effektus akkor ideális a lejtés.

Fontos még a derékszögek (iránytörések) kikerülése, ahol fordulnia kell a csőnek ott inkább építsünk be tisztító idomot, mivel itt fog kialakulni leghamarabb a dugulás. Ha nincs mód tisztítópont beépítésére akkor is kerüljük a 90 fokos iránytörést, inkább 2 db 45 fokos idomot építsünk be. A fektetési mélységre is érdemes figyelnünk, ez mindig a fagyhatár alatt legyen. Magyarországon, átlagos talajt figyelembe véve ez minimum:  80-90 cm.

Nagyon fontos még a megfelelően előkészített és tömörített talaj ahova fektetve lesz a csatornacső. Manapság a legnépszerűbb a KG PVC cső. Ez igen jó minőségű, ellenáll az időnek és a vegyszereknek is. Ha módunkban áll minden képen a legjobb minőséget válasszuk a kereskedelemben, hiszen évtizedekre készül a szennyvízhálózatunk. Az beépítendő csőátmérőt tekintve minimum 110 mm. maximum 200 mm. legyen, de túlzásba sem szabad vinni az átmérő növelését. A telekhatártól mért 1 m-re tisztítóaknát vagy tisztító idomot kell beépíteni. Utcai dugulás esetén a közmű szolgáltató ettől a ponttól is tisztíthatja a csatornahálózatot.

Egyéb szempontok amire figyeljünk:
Túl nagy lejtésnél a rohanó víztömegnek jelentős az eróziós hatása a csőhálózatra. Vákuum jelenségekért (büdös van az ingatlanon belül) is okolható a szakszerűtlen csatorna beépítés. Extrém lejtésű ( domboldali ingatlanoknál is mindig kötelező betartani a lejtést, akár azon áron, hogy, sűrűbben telepítjük a bukó aknákat. Ügyeljünk a megfelelően tömörített talajra. Minden csőkötés tömítettségét ( “O” gyűrűk megléte) ellenőrizzük. A talajtakarás előtt próbáljuk ki a hálózatot (vízzárás és funkció) extrém nagy terheléssel is. Magas épületeknél, csatorna szellőzők beépítése. Bármilyen furcsa, de már találkoztunk fordítva beépített csőszakaszokkal, ezért leírom a szabályt: a csatornacsövek tokos (vastagabb) része a folyásirányával szembe nézzen és tartalmazza a tömítőgyűrűt.

A kivitelező feladata figyelni a : cső rugalmasságára, talaj minőségre, a cső falvastagságára, a cső külső átmérője, a rendszermerevség Az épületen kívüli csatornahálózat kialakítása az MSZ 04-134:1991 szerint kell történjen.

Egyéb érdekes cikkeket olvashat még itt is : Bűz a csatornában